Várak3D, www.varak3d.hu  -  Vértesszentkereszt - Árpád-kori templom és bencés kolostorrom

 


Vértesszentkereszt - Árpád-kori templom és bencés kolostorrom
 
- Vígvári Tamás anaglif, térhatású fotói -
 
A 3D-s fotók megtekintéséhez egy vörös-cián színszűrős szemüveg szükséges!
 
Iratkozz fel a (reklámoktól mentes) Hírlevélre! Így a friss feltöltésekről azonnal értesülsz.
 
Kattints a kisképre a nagyításhoz, majd a nagykép megtekintése után zárd be az ablakot!

 
   
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
   
 
 
 


Az Árpád-kori templom és bencés kolostorrom rövid története:
 

A Vértes belsejében (a bencések szokása szerint: a főbb utaktól és a lakott területektől távol) egy magaslaton fekszik, a hajdan nagyméretű bencés kolostor és templom romja, melyet Szt. Kereszt tiszteletére szenteltek fel.

A keleti tájolású, háromhajós templom egyedi vonása, hogy a főszentély háromkarélyos elrendezésű, nyugati homlokzata két tornyos, a korai gótika hatását tükröző templom volt, amelyet nyolcszögű pillérek, bimbós, leveles oszlopfők, csúcsíves záródások jellemeztek.

A kolostort vörösmárvány díszítései miatt "Vörös kolostornak" is nevezték. Hossza 32,5 m szélessége 16 m, a kereszthajóknál 19,6m.

A vértesszentkereszti kolostorrom román kori építészetünk egyik korai emléke.
1146-ban keltezett első írásos feljegyzése a Csák nemzetségből származó Ugrint nevezi meg a monostor alapító és adományozó kegyurának.

A kezdetben szerény épülettegyüttest (az első kolostor templomát, mely még egyenes záródású szentéllyel épült), a fontos egyházi méltóságokat betöltő II. Ugrin (előbb püspök, majd esztergomi érsek) az 1210-es években jelentősen kiépítette, ekkor nyerte el ma is látható (latinkereszthez hasonló) alakját.

A vértesszentkereszti apátok tekintélyes és befolyásos emberek voltak: 1226-ban és 1239-ben szerepelnek egyházjogi perekben.

Később, a XIV. századtól az apátság befolyása csökkenni kezdett -a rend számos kolostorához hasonlóan, a Csák nemzetségtől visszakerült királyi birtokba. IV. László király 1276-ban oklevelet keltezett innen, Zsigmond pedig 1393-ban nyilatkozatában támogatja a bencéseket. A XV. század második felében az épületek már rossz állapotban voltak és a szerzetesek nem tudták megújítani kolostorukat, ezért a bencések elhagyják az apátságot.

Mátyás király 1478-ban IV. Sixtus pápától kéri, hogy a hanyatlásnak indult kolostort az obszerváns domonkosoknak adhassa, akik a birtokukba került kolostorban csak 1505-ben alakították meg konventjüket. Ekkor újabb építkezésekre került sor, elsősorban a kolostor részben, ahol kerengőt alakítottak ki, és reneszánsz részletekkel díszítették. A kolostor kerengőjének sarkánál kis kápolna állt, amely eredetileg a közeli település plébániatemploma lehetett. Ezt a kis templomot a domonkosok belefoglalták a kolostorukba. A domonkosok XVI. század első feléig tartó építkezését, átalakítási munkáit nem a szépségre való törekvés, hanem a szerénység és a célszerűség jellemezte. 1541-ig működött ebben a formában.

A kolostorban az életet a török pusztítás szüntette meg.

A török idők alatt a templom és a kolostor elpusztult. A törökök valószínűleg erődnek használták az épületegyüttest, felújításával nem foglalkoztak, kivonulásuk idején már bizonyosan rom volt.

A XVIII. században (1727-ben) az Esterházyak tulajdonába kerül. A növényi ornamentikával díszített, faragott oszlopfőket, állatalakos töredékeket, csúcsíves ablak- és kapukeret-köveket, a pannonhalmi főapát tiltakozása ellenére az Eszterházyak kastélyukba szállíttatták és a kor divatja szerint romantikus műromokat építtettek belőlük Csákváron és Tatán. Ezek ma is láthatók, számos faragott követ a tatai múzeumban őriznek.

Mára már csak néhány 8-10 m magas falmaradvány, kapuboltozat töredék maradt meg.
Rekonstrukciója évek óta tart, jelentős régészeti ásatás tárta fel a kolostor korábbi maradványait. A műemléki helyreállítás eredményeként szabadon látogatható a Vértes erdejében álló látványos templomrom.

 
 

Megjelent!

a Várak3D sorozat első kiadványa, melyben 33 dunántúli vár több, mint 1100
háromdimenziós fotója található.

Rendelje meg most a "Várak3D-Dunántúl" DVD-t, nézzen teljes képernyős
térhatású fotókat, remek középkori zene kíséretében, a számítógépén!

Megrendeléshez kattintson az alábbi képre!

 
Megrendeléshez kattintson a képre!
 
A "Várak3D-Dunántúl" DVD kiadványban a következő várak szerepelnek:
 
Bánd-Essegvár • Budapest-Buda vára • Csesznek vára • Csókakő vára • Doba-Somlóvár
Döbrönte-Szarvaskő vára • Dunaföldvár vára • Esztergom vára • Gyulakeszi-Csobáncvár
Kereki - Fehérkő vára • Kőszeg - Jurisics-vár • Kőszeg-Óház • Magyaregregy-Márévár
Nagyvázsony - Kinizsi-vár • Ozora - Ozorai Pipo-várkastély • Pécsely-Zádorvár
Pécsvárad vára • Rezi vára • Sárvár - Nádasdy-vár • Siklós vára • Simontornya vára
Solymár-SzarkavárSümeg vára • Szászvár vára • Szigetvár vára • Szigliget vára • Tata vára
Várgesztes-Gesztes vára • Várpalota - Thury-vár • Vértessomló-Vitányvár
Visegrád-AlsóvárVisegrád-Felsővár • Zalaszántó-Tátikavár
 
Megrendelem a "Várak3D-Dunántúl" multimédiás DVD-t ajándék 3D szemüveggel.
 
 
Ugrás a lap tetejére
 
 

Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak.
A Flash-t és a JavaScript-et engedélyezned kell.
Minimum felbontás: 1024 x 768

Grafika és kivitelezés:
Vígvári Tamás
Dunaújváros

 
e-mail:
 
Bánd-EssegvárDunaföldvárKisnánaCsesznekSimontornyaNagyvázsonyMiskolc-DiósgyőrSomoskőKőszegKőszeg-Óház